RETEK

Alacsony a telített zsírsav-, közel nulla a koleszterin-tartalma. Nagyon jó riboflavin, B6 vitamin, kálciumm, magnézium, réz és mangán forrás. Magas az élelmi rosttartalma. Rengeteg C-vitamin, folsav és kálium van benne.
Feltevődik a kérdés: jó, ha riboflavin van benne, vagy nem? A válasz: KELL. A riboflavin másik neve a B2-vitamin, és mint minden tagja a B-vitamin családnak, szükségünk van rá ahhoz, hogy a szervezet képes legyen megfelelő módon lebontani a zsírokat, fehérjéket és szénhidrátokat és energiát “készítsen” belőlük. Sok más élettani funkcióban is kulcsszerepet játszik, de most inkább nem tartok bio-órát :) /max ha kéritek/

Erős ízét és szagát a kén adja. Ebből lehet a retekben több, vagy kevesebb, típustól függően.
Nyersen fogyasztva a legegészségesebb, de babáknak, vagy olyan felnőtteknek, akik nem szeretik azt a tipikus retek ízt, párolva ajánlom, elveszíti a csípősségét és roppanósságát, lágy és krémes lesz, de ekkor már magában nem jó, inkább bekeverve szószba vagy pürébe.
Közkedvelt a tavaszi piros retek, nem túl csípős, sőt, egyes fajták kimondottan édeskések. Elég korán érnek, ezért az év első vitaminforrásai közé tartoznak. HT+2 hónaptól már adható lereszelve, érzékenyebb pocakoknak párolva.
A másik kedvelt típus a “sörretek”. Nem kell megrettenni a név hallatán, nincs sok köze a sörhöz, max annyi, hogy a németek sör mellé ropogtatják. Nagyobb a piros reteknél, kerek és fehér, alig, vagy egyáltalán nem csíp, édeskés íze miatt gyakrabban adják a gyerekeknek. Ebből a típusból szoktak reteklevest készíteni (ami valójában inkább szósz, mint leves, szerintem).
A többi retektípus már vadabb, csípősebb (főleg a fekete retek), ezeket babáknak nem szoktuk adni. Legalábbis enni nem, sokan használják köhögéscsillapítónak, gyógyhatású készítményként.